Az első ipari forradalom óta az automatizáció kiteljesítése az egyik legfontosabb célkitűzés a termelékenység növelésére, amely során a feladatvégző robotok kiváltják az emberi munkaerőt. Ma, az algoritmikus kapitalizmus és az ipar 4.0 korszakában a programozott interakciók történeti léptékben követelnek szerepet a munkaerőpiac legkülönbözőbb területein.

Az AI az ipar egy jelentős szegmensét forradalmasítja: az önvezető autók a közlekedés, a chatbotok a barátság, az ember nélküli drónok a háború, az e-kormányzás pedig a politika intézményét helyezik új szintre. De vajon mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy teljesen  átadjuk az irányítást gépeinknek? A biztonságos működés társadalmi elvárásához számba kell vennünk a lehetséges kimeneteket, hogy elkerüljük a katasztrófával fenyegető végkifejlettet. Az emberségünk elég támpont lehet ahhoz, hogy következetes értékrendszert adjunk át a mesterséges lényeknek?

Az installáció egy olyan helyzetet dramatizál, amelyben az AI (mesterséges intelligencia) és a VR (virtuális valóság) technológiák összeolvadását egy idegen lényként testet öltő konverzációs bot játsza el egy 3D-s térben. A történet eközött a nememberi entitás és egy felhasználó között bomlik ki olyan módon, hogy az előbbi kérdéseket tesz fel az utóbbinak gondolkodásunk, cselekvési döntéseink feltérképezésére. A felhasználó egy tribünön állva tesz tanúságot emberi természetéről annak érdekében, hogy értékválasztásai mintául szolgáljanak egy gépek számára kidolgozandó protokoll létrehozásához. Az interakció a gépi tanulás metaforáját viszi színre.

Credits

Interakció design: Pribék Gábor, Filip Ruisl
Kód: Gábor Pribék, Jonathan Ravasz
3D modellezés, animáció: Iván Rohonyi-Demkó
Sound design, zene: Filip Ruisl
Chatbot: Richárd Nagyfi
Storywriting: Foster Orsolya, Makrai Patrik, Nagyfi Richárd, Nemes Attila, Német Szilvi, Varga Judit
Installáció design: Healium Decoration (Timóczki-Nagy Márton, Urbán Márton, Emri Zsolt), Balla A. Benjamin, Ravasz Jonathan