A The New Inquiry Erin Manning és Brian Massumi filozófusokkal készült interjújából kirajzolódik az érték fogalma, ahogy a jelenlegi kapitalista gazdaság működteti elsősorban pénzügyi és mennyiségi alapon, illetve az ebből való kitörés lehetőségeinek latolgatása, az érték minőségi alapon történő újrastrukturálása.

MARC. – Milyen értékfogalom rajzolódik ki a kriptovaluták mögött? És hogy különbözik mindez ez attól, amilyen értékfogalmat a kapitalizmus működtet?

MASSUMI. – A kritpovaluta tervezők általában a médium hagyományos meghatározásából indulnak ki, tehát a pénzre mint a csere eszközére, elszámolási egységre tekintenek, ami értékörző funkciót is képes betölteni. Ez a hagyományos piaci meghatározás ugyanakkor sokszor nem fedi le azokat a módokat, ahogy a pénz valójában működik a kapitalista gazdaságban, mivel a pénzt a csere vonatkozásában a cserét pedig egyenértékűségként határozzák meg. A kapitalista gazdaság ugyanakkor a többletérték termelésen alapszik. Maga a tőke saját meghatározása nem más, mint hogy többletet képes generálni abból a pénzegységből a jövőben, amit most befektetett. A Bitcoin tervezése és kezdeti hírverése mögött meghúzódó libertariánus piaci fundamentalista ideológia egyszerűen nem veszi figyelembe a kapitalizmus azon alapvető sajátosságát, amit fölösleges is mondanunk: magát a tőkét. De a tőke felveszi az iramot, amit a Bitcoin diktál. Spekulatív eszközként való használata majdnem be is döntötte a pénzpiacot.

A gazdasági elképzelések, amelyekbe a Bitcoin ágyazódik a szabadpiaci liberális kapitalizmus legkorábbi ideológiáihoz vezetnek vissza. Nincsenek viszonyban azzal, ahogy a tőke valójában működik, különösen, ha tekintettel vagyunk a financiális tőke napjainkra kiteljesedett dominanciájára. Ha a blockchain, vagy bármilyen blockchainből kiágazó technológia kifejlődik és egy progresszív társadalmi innováció felé akar mutatni, akkor a gazdaság egy sokkal összetettebb víziójával kell számolnia, és emiatt meg kell birkóznia a financiális tőkével.

MANNING. – Először is érdemes messziről indulni és tágan elkezdeni értelmezni az érték fogalmát: Mi az érték és milyen feltételek között képes kifejezni magát, hogyan lép kapcsolatba a hatalommal és hogyan lehet kivonni ezekből a hatalmi relációkból? Fontos ráébredni arra, hogy ha nem kezdünk valamit a pénz olyan formáival, amik túlmennek a pénz mint a csere médiuma meghatározáson – úgy mint derivatívák, opciók és jövők – akkor kihagyuk lehetséges alternatív gazdasági stratégiákat a képből.

MASSUMI.– Alapvetően minőségi értelemben szeretnénk gondolkodni az értékről, semmint azt feltételezni, hogy az érték egyetlen életképes modellje mennyiségi, mint ami a monetáris érték esetében fennáll. Létezik néhány olyan pont a kapitalista gazdaságban, ahol az érték kvalitatív bázisa megmutatkozik. Ugyanakkor sokat elmond, hogy amikor ez megtörténik, általában olyan formában megy végbe, amit „külsőségeknek” nevezhetünk: dolgok, amik befolyásolhatják az árat, de maguk nem kvantifikálhatók. Klasszikus példa, ahogy az életszínvonal érzékelése a különböző kerületekben hatással van az ingatlanárakra, legyen ez a zöld területek miatt vagy a jó iskolák, az együttélés vagy a kulturális tevékenységek miatt. Ezek az életminőségi mutatók megjelennek az árképzésben, de mert maguk mint olyan nem számszerűsíthetők, rendszerint toruzulásokat eredményeznek a piacon, ahogy az őrülten magas belvárosi lakásárakban megmutatkozik vagy a gentrifikáció rohamaiban. Az érték pénzben való kifejezése csak ennyi: valami másnak a számszerű kifejezése. Eltorzítja a piacot vagy őt torzítja el a piac. Így a legfontosabb kérdés, amit meg kell válaszolnunk: lehetséges a minőségi elven kifejezett érték visszavezetése a gazdasági folyamatokba?

MASSUMI.– Ez a kérdés veti fel a legnagyobb problémát, amivel szembesülünk és tényleg kimeríti a képzelőerőnket az ezen való gondolkodás. Ahhoz, hogy bármilyen alternatív gazdaság működőképes legyen, valahogy képesek kell, hogy legyünk regisztrálni az interakciók eltérő minőségeit. Ezzel a gondolattal felvértezve kezdtünk el kitalálni valamit, amit affect-o-meter-nek nevezünk. Ez a kulcsa annak az alter-ökonómiának, amit elképzeltünk. Szó szerint arra törekszünk, hogy kitaláljuk az affektív gazdaságot: egy olyan gazdaságot, ami a viszonyok intenzitását veszi alapul és azokat értékeli, a folyamatot bizonyos produktumok helyett. 

A legtöbb kollektív cselekvés meghaladja az egyes részek összességét. Minden az individuális teljesítményeken és végülis individuális érdekek körül kering. A mi projektönk etosza, ha lehet ilyet mondani, hogy meghaladva ezeket az individuális érdekeket, nem ismert intenzoitások felé induljunk el.

Forrás: részlet a The New Inquiry-ben közölt interjúból, Illusztráció: Noviki
SenseLab 

Június 15-ig pedig saját blockchain-alapú ötlettel jelentkezhettek a T-Systems Magyarország Zrt. Ötletcampus rendezvényére, ahol velünk dolgozhatjátok tovább elképzeléseiteket megoldássá: http://www.t-systems.hu/otletcampus