A blockchain amellett, hogy egy technológiai innováció, a szocioökonómiai folyamatok megváltoztatásának is radikális eszközeke. Hogy megértsük működését, érdemes először áttekintenünk azokat a változásokat, amelyek a számítástechnika és az internet felhasználói változatának alakulását nagy vonalakban végigkísérték. Az első generációs internet a korai ’90-es években lehetővé tette a távoli számítógépek közötti információmegosztást és cserét, amely az információs robbanást vagy akkori közkeletű nevén az "információs szupersztrádát" létrehozta. Tíz évvel később, a web2 korszakában az internet már programozhatóbb és interaktív; a horizontális, peer-to-peer modell megszilárdulásával az egyszerű felhasználó "tartalomgyártóvá" lépett elő: legyen szó információ, vélemény, fogyasztói termékek vagy szolgáltatások előállításáról. Ezzel párhuzamosan azonban az információs gazdaság elkezdett a nagy platformok köré koncentrálódni, amelyek egy felületre szervezték ugyan a felhasználókat, de saját szabályokat erőltettek rájuk és meghatározták összekapcsolódásuk, online viselkedésük feltételeit és gazdálkodtak adataikkal. A blockchain az internet eredeti elképzelésének, a decentralizációnak megfelelően tervezi újra az adatstruktúrákat a globális összekapcsolódás már adott feltételei között. A blockchain a decentralizált hálózat technológiai infrastruktúrája, az úgynevezett web3.

A következőkben a blockchain lehetséges alkalmazási területeiből mutatunk be példákat.

Energia-ellátás
A fejlett világban a villamoshálózatokat hagyományosan felülről vezérelt stratégiák mentén építik ki. Ezt azt jelenti, hogy a közmű szolgáltató vezeti el az energiát a nagy, központosított elektromos művektől az egyéni háztartásokig. A napenergia mint megújuló környezeti erőforrás az utóbbi évtizedben egyre nagyobb számban alakítja át a fogyasztói magatartást („consumer”-ből „prosumer”), elérhető és megfizethető alternatívát jelent a hagyományos energiaforrásokkal szemben. A tetőre szerelt napkollektor panelek és a pincében tárolt elemek segítségével a korábbi fogyasztók „saját” energiát állítanak elő. Az egyéni háztartások fogyasztásához mért berendezés mindazonáltal egy energiahálózathoz kapcsolódik azoknak az eseteknek a biztosítására, amikor nem süt a nap vagy lemerült az elem. A közmű szolgáltatókat kikapcsoló, elosztott rendszer üzemeltetése egy szintén decentralizált menedzsmentet tesz szükségessé. A blockchain ebben nyújthat technológiai újítást. A bottom-up stratégia mentén újragondolt energiaellátásban a helyben előállított energiát helyben is használják fel. 

Élelmiszer-ellátás
Az élelmiszer ellátás egy komplex folyamat. Az élelmiszer lánc fenntartásában részt vállaló egyes szereplők – mint a termelők, a feldolgozók, a tanácsadók, az idénymunkások vagy a viszonteladók – gyakran az élelmiszer útjának egy részét látják csak át vagy vannak rá befolyással. A munkamegosztáson alapuló folyamat koordinálásában, az információk összegyűjtésében és megosztásában, illetve az egyes lépések mint például a származás vagy a minőség autentikálásában a szenzoros- és blockchain technológiák együttes alkalmazása jelenthet új megoldást. A radikálisan transzparens, digitális „tápláléklánc” az élelmiszerek minőségi adatainak felhasználásával hoz létre egy hálózatot (Blockchain of Food), amely képes követni az élelmiszerek útját, hogy releváns választ tudjon adni azokra a kérdésekre: mi van az ételünkben, honnan jött és mi történt vele? A blockchain alkalmazásának elsődleges mozgatója az élelmiszerek minőségének garantálása. Vagyük azt az egyszerű példát, hogy egy mandula gazdaságban a termelő a csökkentett vízfelhasználásról akar vásárlói számára bizonyságot adni, a fenntarthatóságot pedig a vízóra állásokkal tudja igazolni. A termesztési adatoktól egészen a szállítási időpontokig vagy kémiai összetevőkig, amelyek az ízt határozzák meg, a blockchainen keresztül lehet információt cserélni és szavatolni.(Ripe.io – Blockchain of Food)

Logisztika
A világkereskedelmi ökoszisztéma költsége és mérete egyaránt egy folyamatos komplexitás-növekedéssel küzd. Több mint 4 trillió dollár értékű árucikket szállítmányoznak évente, a fogyasztók által használt napi termékekek pedig több mint 80%-át óceáni áruszállítás juttatja el a világ különböző pontjaiba. A szállítmányozás dokumentációjának – az árucikkek feldolgozásának és adminisztrációjának –  becsült költsége a valós fizikai szállítás költségeinek egy ötödét éri el. A Világ Gazdasági Fórum előrejelzése szerint a nemzetközi kínálati lánc akadályainak csökkentésével a globális kereskedelem 15%-kal növekedhetne, amely egyaránt bír gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatással. A blockchain technológia tulajdonságai ideálisan alkalmazhatók egymástól elszigetelt partnerek kiterjedt hálózatának kezelésére. A technológia alkalmazása a világkereskedelmi folyamatok digitalizálására az irányítás és jóváhagyás új formáit vezetné be az információfolyamba, és lehetővé tenné több kereskedelmi partner számára, hogy együttműködjenek és egy osztott nézetet kapjanak tranzakciókról anélkül, hogy az adatvédelem vagy a titoktartás sérülne.

Gyógyszeripar
A hamisított gyógyszerek világszerte milliókat ölnek vagy károsítanak meg, emellett súlyos bevételi és bizalmi veszteséget okoznak a nagy gyógyszeripari gyártóknak. A PWC felmérése szerint a forgalomban lévő gyógyszerek 30%-a hamis és mérgező anyagokat (mint patkányméreg, padlótisztító, ipari kemikáliák) tartalmaznak. A nem hitelesített, „kifogásolható minőségű” gyógyszerek nagy százaléka pedig azért káros, mert nem vagy csak csekély százalékban tartalmazza a gyógyuláshoz szükséges hatóanyagokat. Míg korábban a hamis gyógyszerek piacát elsősorban a fejletlenebb országok tették mi, mára egyre nagyobb mértékben terjednek az internetes vásárlások körében is. A blockchain-alapú alkalmazások a gyógyszeripar területén az ellátási rendszer származási helyét verifikálhatnák globális szinten, átláthatóbbá téve a folyamatokat az adatkezelésben a gyártótól a végfelhasználóig.

Fair trade
Képzelj el egy olyan jövőt, ahol minden fizikai terméknek digitális „útlevele” van, amivel végig tudod követni származási helyét, tulajdonságainak és tulajdonlásának útvonalát. A blockchain-alapú platformok lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy termékeiket és a kínálati láncot átláthatóbbá és követhetővé tegyék. Az átláthatósági eszköz képeket, identitást és lokációt gyűjt a profil-, és termékoldal létrehozásához. A követési rendszer pedig jóvá hagyja az azonosságot és terméktulajdonságokat az ellátólánc elemei között.

Mobilitás
A blockchain, a platform kooperáció és a sharing economy újításai együttesen lehetnek képesek átalakítani a közlekedést, ahogy eddig ismertük. Világszerte az új technológiák felgyorsítják a gazdasági hatalom top-down elosztási modelljének és központosított szerkezetének átalakítását az elosztott, peer-to-peer működésmódok  javára, amelyek mozgatórugója az önkéntes részvétel. A bizalmi faktort kiküszöbölő, matematikai számításokon alapuló titkosítás pedig azt jelenti, hogy ezek az új hálózatok hatékonyabb biztonságot és nagyobb hatékonyságot nyújtanak a központi oligarchák, intézmények és kormányzatokhoz képest, amelyek alternatívájaként megjelennek. A sharing economy egyik leggyorsabban fejlődő szektora az utazásmegosztás. Ezt a szektort ugyanakkor olyan központi vállalatok uralják – mint a magánvállalkozásként működő Uber 68 milliárd dolláros piaci értékkel –, amelyek ironikus módon a legkevéssé alkalmasak a monopolisztikus hatalomkoncentráció meghaladására. Az Uber gazdasági modellje tarthatatlan vállalati terheket ró „önfoglalkoztatási” alkalmazottjaira, amely alulfoglalkoztatottsággal és magas fluktuációval jár. Emellett az Uber és a barátságosabb csomagolású Lyft nyíltan támogatja a vezetők leváltását önvezető autókra, amint csak lehet. Az olyan kezdeményezések mint az Arcade City a decentralizált platform segítségével és a sharing economy előnyeit kihasználva a vezetők által fenntartott utazásmegosztó hálózatot üzemeltet peer-to-peer alapon.

Smart Solutions
A blockchain technológia alkalmazása kiterjedhet a sharing economy jövőbeli infrastruktúrájának kialakítására, lehetővé téve, hogy bárki béreljen, eladjon vagy megosszon bármit. Az Airbnb apartmanok teljes automatizálása olyan „okos tárgyakat” eredményez, amelyek on demand, közvetítők nélkül bérelhetők, csakúgy mint mondjuk a nem használt közlekedési eszközök. Mint egyfajta „Univerzális Megosztó Hálózat”, a blockchain és a fizikai világ összekapcsolása révén a „hálózatra kapcsolt” tárgyak mint a lakatok vagy járművek egyéni azonosítót kapnak, kifizetéseket kezdeményezhetnek és fogadhatnak.
Az olyan vagyontárgyak mint autók és irodák, átlagosan 10%-os kihasználtsággal üzemelnek. Ugyanakkor a tulajdonosok 66%-a hajlandó megosztani vagy bérbe adni személyes vagyontárgyait pénzügyi nyereség fejében. A blockchain- és szenzor alapú innováció előnye, hogy a sharing economy szolgáltatásait új szintre helyezi a másik félben való bizalom kiiktatásával. Biztonságos P2P átutalást kínál, kiváltja a kulcs átadásának koordinálását, elősegíti a tulajdonos és a bérlő egymásra találását, majdnem bármilyen vagyontárgyra alkalmazható úgy mint gépjárművek, zárak, lakások, irodahelyiségek stb.
A blockchain-alapú internetes vásárlás-eladás egyik előnye, hogy az Amazonnal vagy az Ebay-vel szemben az árucikkek listázásának és eladásának nincsenek költség oldalon megjelenő tételei. A P2P kereskedelem közvetlenül a vásárló és az eladó között jön létre közvetítők vagy harmadik felek nélkül. A blockchain-alapú e-kereskedelem fizetési módként kriptovalutát is használhat. A létező online fizetési rendszerek mint a hitelkártya személyezonossághoz kötöttek, pénzbe kerülnek és ki vannak téve a személyazonosság eltulajdonlásánal. A Bitcoin titkos, őrzi a bizalmas adatokat és kevesebbe is kerül.

Customer Care
A felhasználói élmény alapját a márkával szembeni bizalom adja. A bizalom, hogy a szervezet tartja magát a szavához, eleget tesz ígéreteinek és olyan terméket vagy szolgáltatást nyújt, amivel nem hagyja cserben vásárlóit. Közvéleménykutatás szerint egy vállalkozás hírnevét negatív irányban befolyásolja, ha megtévesztő adatokat közöl az áruba bocsájtott termékről és szolgáltatásról, ha megszegi a biztonsági és adatnyilvántartási kötelezettségeit vagy visszavonja termékeit valamilyen hiba miatt. A blockchain-alapú digitális ledger technológia alapja a bizalom és az átláthatóság, rendkívüli lehetőségeket rejt a felhasználói élmény forradalmasításában. A technológia használatával a harmadik felek közvetítése nélkül a márka képes közvetlenül kapcsolatba kerülni vásárlóival, így nagyobb befolyással lehet az ún. „customer journey” folyamatára. A titkosítás lehetővé teszi az adatok és a személyazonosság fokozottabb védelmét, amelyne segítségével a vásárlók monetizálhatják saját adatvezetésüket, ami a hűségprogramok újragondolásához vezethet. Az adatok megmásíthatatlanok, amelynek következtében csökken a csalás kockázata, az átláthatóság növekedésével pedig a vagyontárgy eredete vagy a vállalkozás tejesítmenye vitathatatlanná válik. A közel valós időben történő megállapodások a tranzakciók hatékonyabb lebonyolítását eredményezik. (Példa)

Kulturális termékek
A kulturális javakat mint a zene, művészeti alkotások vagy irodalmi művek a közgazdászok „nem versengő” tárgyakként írják le, ami azt jelenti, hogy élvezetük, fogyasztásuk vagy használatuk nem gátol meg más egyéneket ugyanezekben a tevékenységekben. Mi több, míg a kulturális termékek kezdeti produkciós kiadása – leforgatni egy filmet, felvenni egy zeneszámot vagy elkészíteni egy festményt – relatíve magas, a reprodukciós és megosztási költségei relatíve alacsonyak. A kulturális árucikkek gazdaságában számos technikát alkalmaznak, hogy mesterségesen állítsanak elő hiányt és próbára tegyék a könnyű terjesztést-másolást. A digitális technológiák óriási kihívást jelentenek a mesterségesen létrehozott vagy fenntartott szűkösséggel szemben. Amikor a digitális körforgás minden egyes aktusa egyben újragyártási aktusként is értelmezhető, – sőt mindenkinek a redelkezésére állnak ilyen eszközök a fényképezőgéptől a szélessávú internetig – a kulturális iparágnak új üzleti fenntarthatósági modellek után kell néznie. Egyszerűen fogalmazva, a digitális kultúra szabad akar lenni.

Többféle próbálkozás volt a digitális műalkotások reprodukciójának mérséklésére. A kreatív és kulturális iparágak igyekeztek normákat kialakítani és betartatni az online „kalózkodással” szemben, más esetekben pedig a kormányzatoknál lobbiztak a szerzői jogi törvények szigorításáért és a törvényszegő magatartás bűntetéséért. Mások a digitális jogok megfogalmazásával és menedzsmentjével igyekeztek gátat szabni az illegális digitális terjesztésnek. Vajon a blockchain-alapú megoldások erősebb vagy gyengébb tulajdonjogokat eredményeznek majd a digitális kultúrában és mit jelent ez a jövő kulturális termelésére nézve? A folyamatok megtervezésében példaértékű lehet a Bitcoin, mint ez első valóban digitális valuta, amely a digitális szűkösség elvét megvalósította.

Ipar 4.0
Az ipar 4.0 új korszakot jelent a gyárak működésében, elsősorban az ipari folyamatok digitalizálásával, összeköttetésével (seamless connectivity) és automatizálásával. A különböző fizikai folyamatokat kiber-fizikai rendszerek monitorozzák, az üzem pedig a Dolgok Internetévé válik. Az ipar 4.0 számtalan felhasználási lehetőséget kínál a blockchain technológiának, legyen az a gyártósor menedzsment és az ún. „digitális termék memória” (a teljes ellátási lánc termékinformációjának rögzítése), a Dolgok Internetéhez kapcsolt eszközök azonosítása és biztosítása, a szenzoradatok „időbélyeggel” való ellátása, az adatok real-time értékesítése és a peer-to-peer fizetési rendszer működtetése a Bitcoin-on keresztül, illetve az ipar 4.0 legfőbb céljnak, az automata eszközök közötti M2M kommunikáció létesítése. Ez utóbbi folyományaként a gépek alkalmasak lesznek saját alkatrészeik utánpótlásának megrendelésére, a folyamatok optimalizálására, és az üzemzavarok előrejelzésére.